Hópehely

Fehér kristályként táncol a tél,
gyengéden kézen fogja a szél.
Kint didereg a járda, fázik az ég,
nem is emlékszik már mennyire kék.

Hogy melegítsen: jól átölel a csend,
Szó nélkül olvaszt fel idebent.
Nem érdekel, hogy szürke, hogy titok
ha én tudom és tavaszt kapok.

argaiv1441

Oldalainkat 14 vendég böngészi