Mostanában

A reggelem ébredés után
Veled kezdődik el,
Ilyen korán erőt belém a szád lehel.
Benne látlak a fogkefémben
Szálai közt szaladsz,
Talán megint egész nap velem maradsz.

Az új napnak fényeit
Könnyedén rám adod.
Tiszta ruhámba bújva érzem illatod.
A tükörbe nézek százszor is,
de ott helyettem Te vagy
Sosem tudom saját képem merre hagy.

Amikor kint a hűvös szélben
azt hiszem megfagyok,
Átélem, hogy a karjaidban vagyok.
S ha a jó melegben, a szép színektől
az idő is megremeg,
A napsugár a neved énekli meg.

Ha korgó gyomrom délre már
éhséget fakaszt,
az ebédet úgy eszem, ahogy Te szoktad azt.
Téged látlak az iskolában
tankönyvem lapjain,
Mostanában rólad szólnak napjaim.

argaiv1300