Találtam egy lelket

Találtam egy lelket a fűszálak között
Ismeretlen hagyta el.
Egymagában azóta már sárba költözött
De test nélkül sem adta fel.
Kézbe vettem.
Először csak kinevettem,
Aztán leporoltam…
Régen tartó magányának ápolója voltam.

Ha nem fogom meg, úgyis elkódorog,
vissza töbé nem talál.
Lelket adoptálni talán törvényes dolog,
nem kéne bánni már,
mert enyém lett.
Pillanatra engem éltet.
Mozgó homokszemcsék legördültek róla,
hogy nekem kimentsék.

Gazdájától elvágyódott, gyorsan lába kélt
Csábította sok virág
Talajhoz közel álmodott színesebb mesét,
vonzotta a másvilág.
Elcsalta a rossz,
Így néhány percet ÉLT a kosz…
Hát annak visszaadtam,
S azóta csak én tudom,
hogy duplalelkű voltam.