Senki más

Megvakultam azt hiszem.
Végleges lehet, hiszen
radarjaim csak rád álltak,
mások tőlem messze szálltak,
tetteidre fókuszáltak idegvégeim.
Megnémultam teljesen.
Többieknek nem vagyok
egy árva szóra sem.
Pisszenés mögé terelsz,
ingeremnek megfelelsz,
Száz lakattal felszerelsz,
s csak te nyithatod.

Amíg izzik katlanom,
s melegét átadhatom,
Míg kapok tőled csókokat,
amíg szemed símogat,
és nézhetem az arcodat,
nem veszíthetek.
Míg halkan suttogsz nekem,
Szerelmességről mesélsz
hosszú éjjelen,
Míg öledben sírhatok,
míg lelkedhez szólhatok,
addig csakis én vagyok
a legboldogabb.