Valakinek
A világot úgyis ki kell bírni.
Ne engedd a virágokat sírni!
Ne engedd a madarakat félni,
hűséget hóban elvetélni,
az álmokat nappal megalázni,
almafákat áprilisban fázni.
A perceket ne engedd megállni.
ablakodat csend miatt bezárni,
csillagfényű éjszakákra lőni,
ösvényeket indákkal benőni.
Ameddig a vállad íve bírja,
vigyázz minden megkopott papírra.
Vigyázz a ködre, eltitkolt magányra,
füstre, fényre, lélek dallamára.
Ameddig a szemed tükre fénylik,
sose mondd a rossz meséket végig.
Tanulj könnyet, sebet, jajt szeretni,
Valakinek embernek kell lenni.
Ne engedd a virágokat sírni!
Ne engedd a madarakat félni,
hűséget hóban elvetélni,
az álmokat nappal megalázni,
almafákat áprilisban fázni.
A perceket ne engedd megállni.
ablakodat csend miatt bezárni,
csillagfényű éjszakákra lőni,
ösvényeket indákkal benőni.
Ameddig a vállad íve bírja,
vigyázz minden megkopott papírra.
Vigyázz a ködre, eltitkolt magányra,
füstre, fényre, lélek dallamára.
Ameddig a szemed tükre fénylik,
sose mondd a rossz meséket végig.
Tanulj könnyet, sebet, jajt szeretni,
Valakinek embernek kell lenni.
argaiv1035
Szóljon hozzá!
Oldalainkat 26 vendég böngészi