Válaszút

Megtehetném, hogy elmegyek innen
Az összes emlékem itt hagyom.
Szárnyra kelnék.
Talán még visszanéznék.
Talán látnék ott holmi könnyeket,
Ahol erősebb nálam a fájdalom.

Megtehetném, hogy felejtek mindent,
Hogy messze hajítom az életem.
Megvakulnék.
Félnék, és mégis futnék.
Nem vágynám látni ezt a világot,
Eltűnne róla a képzetem.

Létezhetnék egy másik valóban,
S nem tudnám: éltem-e eddig is,
Átzuhannék.
Testemből másba halnék.
Cseppet sem látnám a túlvilágot,
Szétüvölthetném, hogy mind hamis.

Zokoghatnék az időtlenségben,
De sehol sem lennének sóhajok.
Szétszakadnék.
A sötéttől gyáva lennék.
Messze dobnám az éjszakámat,
És nem is tudnám, hogy hol vagyok.

Megtehetném, hogy eltökélve
Számba veszem a pisztolyom,
És megszületnék…
… vagy csak egy hulla lennék.